Okostelefon

Elképzelhetetlen, hogy pár èvvel ezelőtt hogyan tudtunk létezni okostelefonok nélkül. Nekem kellett itthon főzni, mosni, takarítani. Ma már csak letöltök egy háztartási robot app-et és a fotelban hátradőlve figyelem, ahogy a telefonom pöttyös kötényben puccparádéba vágja a lakást.
Kár, hogy ez nem igaz. De persze csakis azért, mert nekem nincsen okostelefonom, csak a férjemnek, ő meg mindig másra használja. Most például éppen a fenyőfa kidobó app-el bűvöli a tűlevelűt, hogy eltüntesse a Karácsony utolsó maradványait a lakásból.
Az app-eken kívül nélkülözhetetlen funkciója az okos kütyüknek az érintőképernyő. Messziről megismerem az okostelefonosokat, mert mindegyiknek rángatózik és bütykös a mutatóujja a sok simogatástól! A kisfiam is előszeretettel lopja el az apja telefonját, hogy figurázhasson a pici kis ujjaival a kijelzőn. Olyannyira megszokta, hogy a telefon és a számítógép is így működik, hogy egyfolytában a TV, számára elérhető alsó részét nyomkodja és nem érti meg, hogy az nem simogatással, hanem egy "kőkorszaki" találmánnyal, a távirányítóval működik. Szerintem kisiskolás korában már azt sem fogja tudni, hogy milyen a gombos telefon és előfordulhat, hogy a jó "öreg" klaviatúra is az ismeretlenség és a feledés homályába merül.
Az érintőképernyőnek köszönhető az is, hogy simán nyomon követhetjük, hogy kinél, mi volt az aznapi menü. A görgetősávban végig borsófőzelék nyomok húzódnak, a képernyő középső részén céklafoltok tarkállanak. Csörög a telefon, felveszed, hopp, máris ott van a jobb füled mentén a lekváros palacsinta... Mellesleg megjegyzem ezért támadtak meg a makakunaui bennszülöttek egy turistát. A fószer megevett egy Nutellás kenyeret, megnézte a Facebook profilját és közben fogadott egy hívást. A bennszülöttek meg azt gondolták, hogy magára festette a "meghúztam a törzsfőnök feleségét, ássuk ki a csatabárdot" jelet...
Az előzőeknél még nagyobb móka az sms küldés okostelefonnal, mégpedig 2 okból is.
Az egyik az xt9 szótár, ami folyamatosan felülbírálja az általad begépelt üzenet helyességét és - intelligens lévén - egyszerűen átírja. Így keletkeznek köztem és a férjem között ilyen és ehhez hasonló sms váltások.
"Itt esik az esőkabát. Ott is?"
"Szeretlek mind 3hòd ugat!" (mindhármótokat)
"- Mi legyen vacsorára?
 - Mészáros." (mèzes csirke)
A másik ok a "gombok" és az ujj méretbeli különbségéből és a túl gyengéd, vagy túl erős simogatásokból adódó elgépelés. Ennek az apukám a nagy specialistája, aki rendszeresen ilyen és hasonló sms-ekkel bombáz: "Ya. Hayway.ghtjmmäx! És hnvgzziim! Meg ne felejtsd el, hogy fhjim!!!! Fontos!" Na bumm... Róla azért azt is tudni kell, hogy le kellene töltenie egy szemüveg app-et :).
Végül egy friss, mai történettel zárom az oksotelefonok korának istenítését. Sms-ben tanácsot kért tőlem egy kedves barátnőm, majd nagyon hízelgő módon köszönte meg: "Istentől vagy! Köszönöm!". Jót mosolyogtam, mert éreztem, hogy ismét az intelligens kütyü "keze" lehet a dologban, de azért a következőt válaszoltam: "Mint mindannyian :) Szívesen. Ámen." Erre persze rögtön jött a válasz, hogy eredetileg az üzenet úgy szólt volna (ha a szótár nem gondolja másképpen): "Istennő vagy. Köszönöm". Én meg köszönöm a bókot és egyben az ötletet a bejegyzéshez!